Knight and Day, avagy Kéjjel nappal (aki kitalálta ezt a címet...)

Vannak bolond filmcímek, na a Kéjjel nappal az egyik azok közül. Pedig ám jó film lenne... Persze.

Mondaná S. barátnőm: Igen, tudjuk, ha Cameron Diaz nem lenne a filmben. 

De mit tegyek S.? Nem vagyok oda a hölgyért. De azért ezt a filmet szeretem.

Mi történne akkor, ha találkoznánk egy ellenállhatatlan pasival (mondjuk Tom Cruise-zal) a repülőtéren s egy járattal utaznánk együtt.

S amikor jól elbeszélgetnénk a repülőn, egy rövid mellékhelyiségi kitérő után koktélt kortyolgatva bejelentené, hogy nincs pilótánk, mit szólnánk hozzá?!

Én biztosan nem vihorásztam volna, még akkor sem, ha olyan lazasággal adja elő, mint a filmben Tom.

S June (Diaz), amikor Roy (Cruise) megpróbálja letenni a hatalmas repülőt, nekiáll arénázni, hogy: "Úristen, lezuhanunk!"
Mi erre a válasza Roy-nak? "Nem, csak gyorsan süllyedünk!" 

Nos, ez a film egyszerre akciófilm, hiszen egy hatalmas rohanás az egész, hiszen menekülni kell a rosszfiúk elől és a még rosszabb fiúk elől (talán a film végéig alig bírunk rájönni, hogy ki az igazi jófiú és ki a rossz), másrészt pedig vígjáték, hiszen a főhősnőnk annyira sincs hozzászokva a kémek világához, mint akármelyikünk egy kombinó villamos vezetéséhez.

S a sok akció-jelenet irtó vicces. Nem tudom, hogy Tom Cruise miatt lett-e a film ilyen jó, vagy annak ellenére, de számomra fergeteges volt.

June kiborul a lövöldözéstől. Megkéri főhősünket, hogy ne lövöldözzenek már többet. Mire a fiatalember mit mond erre? Majd beszél velük, hogy ne lődözzenek, de ha lőnek, vissza kell lőjön! 

Hát nem édes?!

Közben persze ám van értelme is a filmnek amúgy: egy nagyon fontos, de titkos dolgot, s illetőt kell megmenteni. De hogy, ha mindenütt ott vannak a rosszfiúk? 

Ügyesen, együtt... a világ ellen.

Nem akarom lelőni a poénokat, hiszen a film azért egyszeri megnézésre tökéletes. Egy laza estét mindenkinek eredményez.

Nem kell komolyan venni az akció-jelenteket, hiszen ez csak egy film, egy klassz kis fikció, s ahogy Tom Cruise-tól megszoktuk a Mission: Impossible filmekben a komolyságot, a tökéletes precizitást, az most itt nincs benne a filmben, s ettől a könnyedségtől vidám lesz, de mégis megmarad az izgalom.

Láthatunk gyönyörű tájakat, rengeteg utazási eszközt, s lazíthatunk egy nagyot egy végtelenül profi, ám annál lezserebb kémmel.

S ne feledkezzünk el John Powell-ről sem, aki írta a zenéjét a filmnek! Megint kitett magáért! Még jobbak lesznek tőle az akció-jelenetek!

S hogy mi a tanulság? Semmi különös. De ha egy szexi pasi meg akar minket itatni valami kis üvegben levő piával, nem kell egyből felhajtani azt, viszont nem árt néha lazítani is... érhetnek meglepetések!

Ja, s ha valaki tudja, mit jelent az az idézet, hogy: "Egy tosztot arra az évre, amikor június megelőzi áprilist", az írja meg legyen szíves, mert én nem értem!!!