2012. december 9., vasárnap

Motorral, vassal - nagy sebességgel!

Minden ismerősöm tudja rólam, hogy szeretem az autókat, a motorokat, vagyis inkább a sebességet. Hiszen lehet az repülő is akár, csak gyors legyen.

Jóórégen beleszaladtam a Büszkeség és balítélet indiai verziójába: Mátkaság és legényélet című filmbe, ahol kiszúrtam magamnak a kissé flegma, mégis - naná, kit vennék észre mást - szexi, hosszú hajú srácot: Martin Henderson-t.

Az iMDb-n rákerestem és megakadt a szemem egy szimpla címen, ami viszont valamiért bevonzott. Megszereztem a filmet, majd az első percben leesett az állam. 
Először csak két csudaszép autót vettem észre, amint versenyeznek. Csakhogy megjelent egy moci. S ahogy "begyújtotta a hátsó rakétáit", onnantól már az adrenalin-szintem is a plafonon táncolt. 
Úgy állva hagyta a két autóst a motoros, mint a pinty! Na, több sem kellett nekem!
 
Egy pillanatig deja vu érzésem volt, hogy ez most akkor a Vas című film, vagy a Halálos iramban egy újabb része? De ahogy levette a sisakot a mocis, rögtön elmúlt Paul Walker utáni heves vágyam.

Aki nem szereti az ilyen filmet, az nem tudja megérteni, hogy itt nem kell a történetbe halálos mélységeket képzelni, s hogy a szereplők ezért a filmért nem fognak Oscar díjat kapni, de én speciel nagyon jól fogom érezni magam tőle!

A történet lényege nagyjából: Ford (Martin Henderson) hazatér Thaiföldről fél évnyi, mintegy kényszer-pihenő után. Rögtön fel is idegesít egy Öcsi névre hallgató zűrös srácot, de annak bátyja, Tray Wallace (Ice Cube) rövid úton lezárja a parázs vitát, s elráncigálja öccsét a hülye szituációból. 
Ford folytatja útját és megismerjük régi barátnőjét Shane-t (Monet Mazur), akinek a szerelőműhelyébe régen eldugott két motort, s aki azóta már le is mondott pasijáról, főleg azért is, mert az FBI exe miatt zaklatta jó ideig. Nem véletlen, hogy Ford eltűnt a föld színéről... Ugyanis régi barátjának Henry-nek (Matt Schulze - régi ismerős a Halálos iramokból) két chopperét tulajdonította el. 
Henry visszakéri a motorokat, amikről kiderül, hogy az üzemanyag tartályban nem az van, ami kellene legyen. Mindegyik tank dugig van anfetaminnal.
 
De ezekre a mocikra az FBI-nak is fáj a foga. Vagy Fordra?

Ford megpróbálja felmelegíteni rég kihűt kapcsolatát barátnőjével, miközben első nekifutásra is kétfelől szorongatják a torkát: Henry és az FBI. S hogy ne legyen egyszerű a dolog, Öcsit kinyírják egy nyilvános wc-ben s mindenki Ford motoros szerkójának színeit emlegeti a gyilkossággal egy mondatban.
Így már Wallace is őt kergeti.

Ahogy szoktam mondani: térdre imához. Ford viszont nem bepánikol, inkább az eszét használja és a sebességet!

Na, de nem lövöm le a végét, a poénját a filmnek.
Nem egy hatalmas történet tényleg, de az autós, motoros és még egy kis vonatos üldözések szépek voltak a filmben, s élveztem a sebességet. Akkor még nem is tudtam, miért kapott el annyira a film.

Ami külön tetszett - s ezt nem nagyon lehetett látni a Halálos iramban filmjeiben, hiszen ott autók vannak -, hogy itt azért az utat jobban érzékeltem, a sebességet, a száguldozást.

Martin Hendersont viszont még inkább megszerettem. Mert a jó rosszfiúk a gyengéim. Ahogy E. barátnőm szokta mondani.

Külön érdekessége a filmnek egy Y2K extra motor, ami tényleg létezik, amiben egy karbonszálas alvázas, helikopter turbinával hajtott (Rolls Royce) motor duruzsol. /Megnéztem neten, ez komoly!!!/ Hogy gyönyörű motor, az nem kifejezés. Hogy gyorsan gurul, az szintén keveset mond el róla. Áááá... szóval azt látni kell mozgás közben!!!

Egyre többször nézek rá a rendezőkre, a forgatókönyv íróira, nemcsak a szereplőkre, történetre.
 
Most ledöbbenve olvastam, hogy Joseph Kahn, aki ezt a filmet rendezte - ez volt az első nagy filmje - Eminem, Britney Spears, U2, Ice Cube (így már érthetőbb, hogy ő volt az egyik főszereplő), Aerosmith klippjeit rendezte nem egyszer.
S Britney Toxic-ját is ő készítette! 
Na, E. barátnőm, nagyjából a film is olyan, mint a Toxic. Nem érdekel?!

Úgyhogy egy kis rálátásunk rögtön van arról, hogy miért ilyen a film hangulata, lendülete. De láthatunk még Yamaha Roadstar Warrior Cruiser, Aprilia Mille RSV, s ami az Y2K mellett kiverte a biztosítékot nálam, Triumph TT 600 mocikat. /Utánanéztem, sajna nem csak úgy hasraütésre ment a nevük./

Amíg a Halálos iramban filmjeiben több akciót, vagyis izgalmas pillanatokat láthattam, hogy hogyan ügyeskedik ki az autósok egymást, addig itt inkább a sebességben éreztem a fő hangsúlyt.


És ebben a filmben voltak nagyon szexis jelentek is. Nem hatalmas összeborulós pillanatok, csak egy-egy finom mozdulat. 
Persze egy motoros, aki bőrszerkóban jár és a kedvenc mondata, hogy: "Ne már! Ha könnyű, akkor nem is buli! ... Óránként kétszázzal élem az életem!", attól nem is várok mást! De ezt igen!

"Nem mondok le a sebességről!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése