2012. december 10., hétfő

Lopakodás, avagy Bádogember EDI 1

Egy régebbi blogbejegyzésemről (Motorral, vassal - nagy sebességgel!) jutott eszembe a hangsebesség, arról a Mach (Mach, úgymint: egy objektum sebessége vagy egy áramlási sebesség és a helyi hangsebesség hányadosa), s erről teljesen egyenes ívben a Lopakodó című film.
Ja, hogy az előbb komoly aerodinamikai képletet írtam le? Áááá... A Wikipédia csodákat művel az ember lányával! Most már azt is tudom, hogy az űrsiklók visszatérési sebessége akár nagyobb is lehet, mint Mach 25.
Na jó. Itt nem a szuperszonikus és hiperszonikus, illetve visszatérési sebességekről akarok részletes fejtegetést folytatni. Ugorjunk vissza a filmhez.

"- Gondolkoztam.
- Ne gondolkozz: igyál!"

Van három szuperpilóta, akik - legjobb tudomásom szerint - F-22-es Raptor-okkal szelik az eget. Aztán egyszer csak, hogy a primszám megbomoljon, kapnak egy negyedik csapattagot. Csakhogy ez a csapattag nem ember, hanem maga a gép, a repülő az új társuk. Egy mesterséges intelligenciával rendelkező Automatikus Harci Repülőgép, röviden EDI.
Nem túl nagy örömmel fogadják a pilóták (Ben Gannon - Josh Lucas, Kara Wade - Jessica Biel, illetve Henry Purcell - Jamie Foxx) az új jövevényt, aki... bocsánat, ami (!) laza eleganciával és könnyedséggel teszi meg ugyanazokat a manővereket a levegőben, amiket a többiek hosszú évek gyakorlása eredményeképp tudnak csak.
Csakhogy ő tanul is. S mindent figyel. Mindent megtanul. Mindent elemez. Még azt is megtanulja, ahogy a "munkatársa" ellenkezik a felettesével. Aztán egy sikeres bevetés után az anyahajóra visszatérő csapat viharba kerül. S EDI-t el is kapja egy villám, amit Ben-en kívül senki sem vesz komolyan.
S már a következő bevetésen is találják magukat. Viszont EDI önálló, gondolkodásra képes, de megsérült memóriája felülbírálja a parancsokat, s önállósul. A memóriájában tárolt szimulációs parancsot igazinak véli.
Miután az őt kergető három társat simán lehagyja, az egyikük egy rossz manőverezés folytán nekirepül egy hegynek.
Ben-t EDI ellen küldi a parancsnokság, s megindul a gép és ember közötti macska-egér játék, miközben Kara gépe megsérült Henry gépének robbanásakor, s idegen légtérben lezuhan, s hiába tud katapultánli, ellenséges országban ér földet.
Idáig nekem még majdnem csak egy szimpla repülős, sebességgel túlfűtött történet volt a film. Viszont ami megtetszett, s ledöbbentett, az az az asimovi fejtegetés volt, ami EDI ember és gép közötti létét, az érzelmek megjelenését mutatja be. Ahogy a gép elkezd a gondolkodáson túl érezni. Hiszen egy harcirepülőnek nem lehetnek félelmei, nem fenyegetheti meg a társa, aki "csak" ember, nem érezhet szánalmat, sem önfeláldozást. De ebben a filmben mindezt végigéltem EDI-vel.
Vagy: "Ugyanúgy tanul Adolf Hitlertől, mint Verne Gyulától." Egy önálló gondolkodásra tanított gép, aminek emberek ölésére alkalmas eszközei vannak, nem hozhat úgy döntéseket, hogy mindezt külön ne válassza. Hiszen nem mindegy, hogy fentről nézzük csak, több ezer méter magasból a világot, ahol csak a városok és hegyek elmosódó képét látjuk, vagy észrevesszük a városokban élő embereket, s a hegyeken kirándulókat is ugyanúgy.

S miközben néztem a csodálatos légi felvételeket, eszembe jutott Radnóti Miklós - Nem tudhatom... című verse.

"...Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg..."

Érdekesen végződik a történet, persze, mondhatjuk, hogy sablonos amerikai filmek módjára, de amit ott hagy nekünk kérdést, hogy meddig gép a gép, s mikortól lesz ember, vagy mitől... Ez annyi minden kérdést felvet még, amit hány és hány könyvben fejtegetett Asimov, vagy épp Verne Gyula.
Hogy képzeljük, hogy mi egy pillanat alatt megválaszoljuk? De mégis...


 "EDI a jövő záloga!" ?!

1 megjegyzés:

  1. Tetszik a blog, illik nagyon az idézett vers! Ezt a filmet feltétlen meg kell nézni, nagyon jóóó, ajánlom mindenkinek.

    VálaszTörlés