Akik nem látták az összes eddigi részét a
Vámpírnaplóknak és nem ismerik az egész történetét az Alkonyat-nak,
azok vegyék úgy, hogy ez a blog SPOLIER! Olyan dolgokat is írhatok ebben
a blogbejegyzésben, ami elmond részleteket...
(Ja, s E. barátnőm, ne rémülj meg a
duplikált képek láttán. Azért raktam fel mindig két-két képet, mert nem
akarok részrehajló lenni.)
Ma fájdalmamban elkezdtem nézni az
Alkonyatot. Az első részt. S mivel a Vámpírnaplók IV. évada nemrég
kezdődött, az is jobban a fejemben van.
Fura dolgokat láttam most meg a filmben.
Persze, ismerjük, hogy az Alkonyatban
van Bella és Edward, a TVD (Vámpírnaplók)-ben pedig Elena és Stefan. S
hogy ezek ketten-ketten eléggé hasonlítanak egymásra. Bár szerintem Paul
Wesley fényévekkel szexisebb, mint a sápadt Robert Pattinson, s Nina
Dobrev a legunalmasabb ruháiban is jobban néz ki, mint Kristen Stewart. S
a kettőjük ruhatára olyan messze van egymástól, mint a Föld és a Mars.
De mégis. Bella magába forduló, hiszen
édesanyja új férjével van inkább elfoglalva, nem vele. Apukája meg
rendőri munkája miatt nem tud vele foglalkozni, s amúgy is elég
zárkózott egy pasi. Elena-nak meg a nevelőszülei meghaltak, vele is úgy
találkozunk, hogy a temetőbe jár naplót írni. Ő is egyedül érzi magát.
Mindketten megismerkednek a
vámpír-szerelemmel. Mindketten rájönnek, hogy mi a leendő szerelmük. S
míg az egyik annyira szereti a párját, hogy vámpír akar lenni, a másik
annak ellenére, hogy szereti a párját, nem akar az lenni. Ez kicsit meg
is akasztotta Elena-val kapcsolatos gondolataimat, hiszen miért nem akar
örökre Stefan-nal maradni? Miért nem akar vámpír lenni? Mert gyerekeket
szeretne és meg szeretne öregedni. Bella viszont inkább lemond
mindenről (az elején még nem tudta, hogy egy vámpírtól is lehet terhes),
s csak a szerelmét választja mindenkivel szemben. Valahogy nekem ez
olyan nem igazi szerelem érzést hozott ki a történetből. S mint látjuk
később, Elena többet meginog a sorozatban, hogy Stefan vagy Damon
mellett döntsön, mint Bella tette. Bella-nál látható az, hogy ő Edward
párja, társa akar lenni, s bármit megtesz azért, hogy egymáséi
maradjanak. S ebben a Jacob iránt érzett szeretete, talán szerelme
(bánat tudja, mit érez, talán még ő sem) sem ingathatja meg.
Bár az első látásra halálos és feltétlen
szerelmet sem nagyon tudom elfogadni, amit Bella és Edward között
látunk. Bár nem volt az a teljesen első látásra szerelem, de mégis...
egy olyan srác, aki száz éve él, s alig tudok vmit róla... Biztosan
bennem van a hiba. Nálam ilyen feltétlen bizalom ennyi idő alatt azért
nem alakulna ki, hosszabb idő kellene, mint pár hónap.
/A film eléggé
lerövidíti ezt az ismerkedéses időszakot kettejük között, míg a könyvben
azért kicsit jobban részletezi az írónő./
Na, akkor hol van itt az a vegytiszta
önfeláldozás, szeretet, szerelem? Mind a kettő jót akar, de azért
szerintem Bella járt jobban, hiszen ha Elena-nak lesz gyereke... na, azt
megnézem, hogy fogják beleírni a sorozatba! Bella viszont megkapta
nemcsak a szerelmét, a öröklétet, de a gyereket is. Elena ezzel szemben
kapott öröklétet, de szerelmet és gyereket... Na, ez még a sorozatírók
lelkiállapotán és a bevételeken fog múlni, gondolom.
De ezen túl... Ott van Jacob. Kedves,
édes tud lenni, de annak érdekében, hogy Bella szeresse, akár hazudni,
vagy az információkat elhallgatni, megmásítani is képes. Ugyanúgy nem
tökéletes fehér lovas herceg, mint Damon. Bár nekem Damon a maga hanyag
eleganciájával és pimasz, merész vicceivel szívemhez közelebb álló (s
akkor még nem is beszéltem arról, hogy Ian-t mennyivel inkább szeretem,
mint Taylor-t).
De persze mindketten foggal-körömmel
kapaszkodnak abba az esélybe, hogy szívük hölgye az övéké lehessen. Ez
egyik végül megtalálja álmai nőjét a kis Nessie-ben (Renesmee). Míg a
másik sorozatban... Na, ott még kérdőjel, hogy Damon kit kap meg, ha
megkap... s mennyi időre.
Van a jó vámpír csajszi, Alice, aki a TVD-ben nekem Caroline. Bár ha
Alice jövőbe látását nézem, akkor akár Bonnie is megfelelne párjának. Ez
itt nagyjából rendben is van, mindkét esetben a főhősnő érdekeit
szolgálják, s elfogadják a vámpírokat (Alice még szép, hiszen ő is az,
Bonnie kevésbé, de azért az ő természetfeletti ereje is elég izgalmas
sokszor, úgyhogy nem törhet pálcát a többiek felett a másságukkal.)
Nekem rossz vámpír csajszinak tűnik Rosalie az Alkonyatban, s Rebecca a
TVD-ben ezt tökéletesen fedi. Azért érzem ezt, mert a cselekmény mélyebb
kibontakozásakor Rosalie is megváltozik (lásd a magzatot hogy védte, s
vele Bela-t, illetve utána alig lehetett kivenni a kezéből Renesmee-t), a
Bella-val való viszonya kicsit közelebb hozza hozzánk, s Rebecca sem
mindig az a kőgonosz, ármánykodó lány, ő is az iskolában próbál
beilleszkedni, néha még Elena-val is talán valami barátkozásfélét érzek a
mondataiban.
Ki van még? Ja. A pótszülők, vagyis félék!
Az Alkonyatban Carlisle és Esme Bella
lelki szülei szerintem, de főleg Carlisle. Hiszen ő segiti és oktatja
sok mindenre Edward-dal kapcsolatban, ő mesél sokat Bella-nak a
vámpírlétről, arról, hogy mi fog történni vele, szerintem nagyon nagy
támasza a lánynak. A TVD-ben viszont Elena lelki apja (semmiképpen sem a
fizikai apja: John bácsi) inkább Alaric volt, most majd kíváncsian
várom, ki fogja ezt pótolni az ő végleges halála után (bár ahogy eddig,
most ő is még megjelenhet főleg Damon miatt szellemként, de ez a jövő
titka még). Elena lelki anyja pedig szerintem Jenna néni volt. Na, szép.
Minden számára szülőt és szülő-pótlékot kinyírtak a sorozatban... Szép!
Jajj! Még mennyi párhuzamot lehetne vonni a két sorozat közé... Ha még eszembe jut, készítek egy következő részt is ebből.
Azért szeretem mindkettő történetet. Mindkettőt a maga szépségéért, dolgaiért, szereplőiért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése