Aki nem szereti a sci-fi sorozatokat, az vagy nem fogja ismerni a nevét, vagy nem szereti Ben-t.
Mert hogy a drága srác két nagy sorozatban is játszott, s egyik sem arról híres, hogy a múltban, vagy a jelenben játszódna.
Az egyik sorozatban - Csillagközi szökevények - egy kísérleten vesz részt John Crichton, csakhogy ahogy az lenni szokott, a galaxis (vagy mi a bánat) másik végében találja magát, egy jó kis háború kellős közepén.
Ismeretlen lények, ismeretlen nyelvek, szokások, háborúk.
És sehogy sem tud hazajutni, így kénytelen beletörődni abba, hogy ott kell maradjon.
Olyan lényekkel köt barátságot, akiknek azt sem tudjuk néha, hogy hol van az elejük és a végük, hogy hol a szemük és egyebek.
A sorozatot csak és kizárólag olyan
embereknek ajánlom, akik tényleg odavannak a tudományos
fantasztikumokért. Néha kicsit fantasztikusabbak is a részek, mint
gondolnánk. Sokszor olyan érzésem volt, hogy az író enyhén illuminált és
tudatmódosult állapotban írta meg az epizódok némelyikét.
Persze
ez azért azt is eredményezte, hogy tényleg nagyon elengedték a gyeplőt a
sorozatban, de azt hiszem, ez egy ilyen műfajnál nem is probléma. Hogy
hazajut-e a Földre? Nem olyan fontos.
Amin viszont meglepődtem, hogy az utolsó rész olyan furán fejeződött be, amilyen az egész sorozat is volt. De végül megbocsátottam a sorozat készítőinek, ugyanis készítettek egy utolsó "részt", vagyis filmet, amivel az egész sorozatot - normálisan - lezárták. A címe: Csillagközi szökevények: Békefenntartók háborúja.
A szereplők klasszak voltak, Claudia Black pedig igencsak feltűnt Ben mellett. Szuper párost alkottak. Szerintem nagyon jól kitalálták a sorozat készítői az ő kettőjük jellemét és az egymáshoz való viszonyukat.
Aztán eltűnt a szemem elől Ben Browder.
Néztem a kedvenc sorozatomat, a Stargate-et (Csillagkapu). Már a VII.
évad végén jártam, amikor olvastam valahol a neten, hogy a VIII. évadban
játszik szinte utoljára Richard Dean Anderson. Ugyanis pihenni
szeretett volna, s a családdal tölteni az időt, úgyhogy vártam, kit
fognak betenni a helyére...
S amikor megláttam Ben-t, jót mosolyogtam. Oké, sci-fi, sci-fi, majd kiderül, milyen lesz ebben a sorozatban, annyit úgysem bohóckodhat, mint a Farscape-ben tette.
Nos, meglepődtem, hogy komoly is tud lenni. A szerepe szerint egy olyan katonát alakított, aki igenis nagyon is erélyes, határozott volt. Cameron Michell szuper szerep volt neki.
Pillanat alatt megszoktam a személyét a sorozatban, nem akarta elvenni a szeretetemet Michael Shanks-től, akit addigra már nagyon megszerettem (Dr. Daniel Jackson, az SG:1. tagja). De olyan karaktert adtak neki, amitől viszont mégis nagyon jól beleillett a csapatba.
S egyszer csak meglepődve felnevettem. Ugyanis megjelent a sorozatban a
Csillagközi szökevények másik főszereplője is, Claudia Black.
Hála az okos forgatókönyvíróknak, alig volt közös jelenetük főleg eleinte, hogy még véletlenül se akarjunk a másik sorozatra emlékezni. Persze ez lehetetlen volt, de amikor Daniel-lel összeugrasztják Vala Mal Doran-t (Claudia Black), rögtön elfelejtjük, hogy ők ketten valaha is kapcsolatban álltak.
Ben nagyon jól beilleszkedett a már nyolc éve nagyon jól összedolgozó csapatba. S amikor a Csillagkapu: Atlantisz-ba is kellett egy kis visszaemlékezés, nagyon jó volt őt már ott viszont is látni.
S amikor meghallottam, megtudtam, hogy van még két különálló filmje a Csillagkapunak, nagyon megörültem. Szintén főszereplőt játszott benne Ben Browder.
Csillagkapu: Az igazság ládája és Csillagkapu: Kontinuum.
Klassz film volt mindkettő.
Nagyon örülök, hogy megismertem Ben Browder-t, szeretném, ha több, másfajta filmben is láthatnánk mi, magyarok. De mindenesetre azért boldog születésnapot kívánok Ben-nek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése