Szépfiúk szülinapjára...

Tegnap két olyan srácnak volt a szülinapja, akiket nagyon szeretek.

Sajna csütörtökön, miután a Vasember 3-ról megírtam a blogbejegyzésemet, kedves emberek megvicceltek egy hatalmas számítógépes vírussal, úgyhogy most egy kölcsön-gépen (ezúton köszönöm meg a gép-használatot Anci) tudok csak netre jutni.

Ezúton üzenem a vírus-készítőknek, hogy a kedvenc testrészükkel játszanak máskor, ne az én, vagy más számítógépével. 

Ugyanis sokan úgy vagyunk, hogy a spórolt pénzünkből, vagy épp ajándékba kapott (mert annyira nincs pénzünk) számítógépeken "dolgozhatunk, játszhatunk, élhetünk", s ha valaki ilyen "kedves ajándékot" küld nekünk, akkor akár ki is húzhatja a lábunk alól a világot.

Na, szóval vissza a lényegre...

Tom Welling tegnap volt 36 éves.
Ha valaki nem ismerné fel a fényképéről (amit nehezen hiszek el), akkor megsúgom, hogy a Smallville-ben volt főszereplő, Clark Kent.Érdekes a sorozat, ugyanis az első pár évadot, talán az első ötöt alig éltem túl. Egy szimpla - kezdett unalmassá is válni - középiskolásokról szóló sorozat is majdnem jobb volt, mint ez, talán csak annyi volt ebben a fontos, hogy több jó színészt is megismertünk (pl.: Jensen Ackles, Ian Somerhalder, Justin Hartley, Erica Durance), illetve a főszereplők növekedését is nyomon követhettük.Aztán úgy a hatodik-hetedik évadtól kezdett a sorozat szuper fordulatot venni.

Welling is felnőtt úgy a színészethez, mint a szerepéhez.

Mire véget ért a sorozat, akkor jöttem bele igazán a dologba... Nagyon sajnáltam, hogy - valszeg így is tervezték az írók - mire Superman belenőtt a ruhájába, addigra a sorozat véget is ért.

Nem mellékesen itt ismerhettük meg Oliver Queen szerepét, amiből most egy új - nagyon klassz kis - sorozatot készítettek Arrow (Zöld íjjász) címmel, s bár nem Justin Hartley kapta fel újra a zöld ruhás szerepét, hanem Stephen Amell, de sebaj.

Nos, Tom Welling-et azért más filmben is láthattuk, mint például a Tucatjával olcsóbb és Tucatjával olcsóbb 2-ben, illetve ami nekem nagyon tetszett, az a Köd című horror film, ami annyira volt horror, amennyire én apáca.

Ne tessék összetéveszteni ezt a Köd-öt a Stephen King-es Köd-del, ami azért horrorisztikusabb volt.

Szeretettel várom Tom új filmjeit, ugyanis egy szuper kis színész, viszont elég kevéssé foglalkoztatott.

Nagyon boldog születésnapot, Tom!

 

Másik szülinaposom, akinek több filmjét láttam már - tudtommal nem játszott sorozatban - és több oldalát is megmutatta már (nemcsak fizikai, de lelki oldalát is), ő Channing Tatum.

E. barátnőm jól mondta, hol is kezdjem Channing-ról a "történetet". Hol, hol, hááát a Step up-nál.

Egy kis örökmozgó fiút láttam meg a filmben, amit csak úgy véletlenül láttam még sok éve a tévében.

A szuper film után rögtön felmentem az IMDb-re, hogy megtudjam, ki is ez a srác, aki olyan laza könnyedséggel táncol különböző stílusokat...

A Micsoda srác ez a lány című filmben láthattam, illetve Robert Downey Jr. egy jó régi filmjében, az Őrangyallal, védtelenül filmben is szerepelt.

A Sereg nem enged és a Bunyó című filmek is jók voltak, de azt hiszem, csak olyan ugródeszkák a következő filmekhez.

Mint például a G. I. Joe: A kobra árnyékában, amit nagyon szerettem tőle és a teljesen más kategóriájú Kedves John!

 

2011-ben A sas című filmben ledöbbentem, amikor római katonaként megláttam őt. Mennyire más volt ez a filmje, mint a többiek. S mégis nagyon jól szerepelt ebben is!

A dilemma és a Senki fia című filmeket nem láttam még, úgyhogy azokról sajna nem tudok véleményt alkotni. 

Viszont jött aztán a Fogadom című filmje, amiben úgy döntöttem, hogyha valaki ezek után nem tartja őt jó színésznek, akkor annak az orra alá fogom "törölni" ezt a filmet.

Ebben a filmben - bár már a Sas-ban is eléggé felnőtt - megtaláltam benne azt a fiatalembert, aki érez, aki nemcsak a tánctudásával hódítja meg a szemünket, hanem a lelkünket is megmozdítja a problémáival, azzal a gondjával, hogy felesége nem emlékszik rá.
Tessék megnézni az - igaz történet alapján készült - filmet.

S jött utána az a film, amit nagyon vártam már. Sok jó színésszel, érdekes történettel.
Nos, aki prűdnek tartja magát, az még csak rá se nézzen a Magic Mike című filmre, vagy a plakátjaira.
Aki viszont egy kicsit is lazább, annak szeretettel ajánlom a - felszínesnek egyáltalán nem mondható - filmet, ami olyan, mint a Shrek által elmondott hagyma, ami réteges. Mert hogy ugyan egy férfiakból álló sztriptízes csapatot ismerhetünk meg, de itt vannak olyan emberkék is, akiknek lelke is van... Mily meglepő.
Szóval nem kell rögtön elítélni a Magic Mike-ot, amiben azért Channing újra megmutatja a roppant frenetikus tánctudását. Valljuk be, a film igazából azért erre a tánctudásra épül fel főleg... (csak).

Channing, nagyon boldog szülinapot és várjuk az újabb szuper filmeket!!!