2016. március 20., vasárnap

A 657-es járat - a film azért jobb volt, mint a címe

Nem engedheted meg magadnak soha, hogy veszíts.
Már megint egy cím, ami borzalmasra sikerült...
A Rablás szót jól lefordították, ugye?! Lett belőle egy járatszám.
Ami azért valljuk be nem kelti fel az ember figyelmét.
Persze, nekem sem a film címe tetszett meg... De nem ám.
Inkább a főszereplő érdekelt.

A film nem volt rossz, de nem volt olyan hú, de zseniális sem.
Viszont a főszereplő... Hmm...

Jeffrey Dean Morgan, Robert de Niro és Gina Carano voltak azok, akik miatt megnéztem a filmet.
Persze, hogy Jeff miatt. Még szép.

Van egy Pápa névre hallgató maffiakirály-féleség. Olyan Keresztapa feelingem volt a dologtól, bár meg kell vallanom, Al Pacino jobban játszotta. S mostanában valamiért Robert de Niro elég fura filmekben szerepel, ami egyre kevésbé tetszik.

Szóval ennek a Pápának volt - legalább - egy kaszinója. S ott az egyik dolgozója - Vaughn (milyen érdekes, annyira szeretik ezt a nevet használni a filmekben) - elég nehéz helyzetbe került.

Kiderült, hogy a kislányának egy olyan műtétre lenne szüksége, ami nagyon-nagyon sokba kerül.
Apuka persze mindent megtenne, hogy a kislányt megműtsék, de az amerikai (na, most nem kellene elkezdenem politizálni, hogy itt nálunk Mo-n mi van már a kórházakban...) egészségügyben ezt a műtétet ki kellene fizetnie, így elment a főnökéhez előleget kérni.

Persze a főnök nem adott neki, s amikor elmagyarázta, hogy miért kéri az előleget, még szinte meg is fenyegették.

Szegény emberünk fájdalmában vagdalkozni kezdett, de ezzel csak azt érte el, hogy kirúgta a főnöke.
S amikor megkereste egy exmunkatársa, hogy törjenek be a kaszinóba, kétségbeesésében elfogadta az ajánlatot.

Kitervelték a szuper rablást, csakhogy mint minden rablásban, itt is volt egy kis hiba.
S ahogy elfutottak a pénzzel teli táskákkal - mert persze akit a kocsival hagytak srác, akinek vezetnie kellett volna, elinalt félelmében - kénytelenek gyalog menekülni. /Miért nem Jason Statham-et kérték meg szállítónak?! Ja, úgy hamarabb vége lett volna a filmnek.../

S ahogy kiérnek az utcára, pont jön egy éjszakai busz.





S innentől kezdve kicsit olyan Speed hangulatom lett. Csak persze nem kellett az 50 mérföldes alsó sebességhatárt megtartani.

Az egyik rabló sérült, úgyhogy valaki el kellett lássa.. közben egy terhes hölgy is volt a buszon és egy kisfiú... szóval volt miért, volt kiért aggódni...

Viszont az újabb probléma, hogy azonnal a nyomukba szegődött egy fiatal rendőrnő, akinek muszáj volt bizonyítania. Tehát elszánt.








Jeffrey brillírozott a szerepében, de nem is csoda, hiszen a szokásos "rosszfiú vagyok, de csak azért, mert úgy hozta a sors, különben egy kenyérre kenhető kiskutya lennék" szerepét hozta.
A hatalmas gyönyörű szemeivel rögtön neki drukkoltam.
Na, de vissza a filmhez.

Aztán megjelent a rendőrség és a SWAT és még az exfőnök is belekavart a dologba.

Nos, a film nem volt egy húúú, de bonyolult történet, a vége is eléggé kézenfekvő volt, de mindezt simán ellensúlyozta az, hogy Jeff szerepelt a történetben, mint főszereplő.

Jó, oké, volt egy kis csavar is a filmben... De ezt a poént pláááne nem fogom spolier-ezni.
Úgyhogy ez így volt jó, ahogy volt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése