2013. június 22., szombat

Eleven testek... halott emberekkel

Anno, amikor megnéztem az Alkonyat című filmet, erős ellenérzésem volt a vámpírokkal kapcsolatban, hiszen nem sok vámpírt láttam előtte, akik jók lettek volna. Aztán megismertem a Cullen családot és rájöttem, nem mindig minden fekete, vagy fehér.

Így amikor megtudtam, hogy az egyik legújabb filmben, amit a Summit cég készített (mint az egész Alkonyat sorozatot), szóval hogy az Eleven testek-et (Warm Bodies) nem vámpírok, hanem zombik lesznek a főszereplők, ledöbbentem. Na, ebből ugyan milyen értelmes dolgot tudnak kihozni?!
Több színész is ismert volt már addigra nekem a filmből, köztük Nicholas Hoult, akit azért már több filmből is ismerhetjük, fiatal kora ellenére (Az óriásölő, X-Men: Az elsők, A titánok harca), vagy épp Teresa Palmer, akit a Negyedik című filmben szerettem meg, de ott volt a fura nevű Analeigh Tipton, akit viszont a Crazy, stupid love-ban ismertem és szerettem meg, illetve a - számomra a Charlie St. Cloud-ból ismert - Dave Franco, aki itt ugyan nem sok szerepet játszott, mégis ismertebb arc már. Persze John Malkovich is szerepel a filmben, de én őt annyira azért nem szeretem (sajna).
Szóval úgy döntöttem, egy életem, egy halálom, a filmet megnézem, max. lehurrogom majd jól itt a blogomban.

Van egy srác, aki fogalma sincs kicsoda, ki volt, mi volt a neve, honnan jött, hogy lett zombi, de most az. Egyik élelemszerző körútján meglát pár fiatalt (élő embert), akik közül valamilyen érdekes módon egy lány felkelti a figyelmét. Miközben az életéért küzd (már hogy ne küldjenek a koponyájába golyót, s az éhségét is csillapítsa, az egyik srácot elkapja, az agyát megeszi, s már tudja is, hogy a lányt, akit meglátott, hogy hívják. Julie.
S onnantól fogva szinte megpecsételődik az élete.
Elrángatja magával a tűzvonalból és a többi zombi közül és elcipeli az "otthonába", ami egy a kifutópályán veszteglő repülőgép.
Miközben élelmet szerez a lánynak, s a lány pedig próbál megismerkedni azzal a fiatal hullával, aki elrabolta, kiderül, hogy szép lassan megbarátkoznak. Vagy valamilyen fura túlélési kényszer hajtja őket egymáshoz.
R, mert így nevezi el Julie a fiút, egyre inkább megszereti a lányt, próbálja mindentől és mindenkitől védeni, Julie pedig meglepő módon egyre lazábban mozog a zombik között. 

/Érdekesség, hogy amíg a zombik alig-alig bírnak kinyögni egy-egy szót hangosan, a gondolatait R-nek tökéletesen és folyamatosan halljuk, értjük. Meglepő, milyen logikusan és értelmesen gondolkodik. Ami igazán megtetszett a filmben, az az volt, hogy igenis többet szeretett volna, változást a saját életében, amivel jobbá, mássá tud válni. S emiatt érezhettünk szép lassan közösséget, szimpátiát vele./

Miután nagy sokára elmondja Julie-nak, hogy Perry-t a barátját ő ölte meg, Julie otthagyja. Csakhogy addigra megtörténik R-rel a csoda. Éjszaka álmodik. De hiszen a hullák nem alszanak, nem álmodnak... Akkor mi is van?
Julie elszökik tőle és innentől kezdődik valami érdekes változás, felfordulás a filmben.
Sok párhuzamot lehetne vonni a két film, már az Eleven testek és az Alkonyat között, de azt hiszem, nem érdemes.

Nick Hoult-ot innentől fogva egyértelműen számításba kell vegyem, mint fiatal, ám tehetséges színészt. Igenis, a hátán vitte az egész filmet, említésre méltó fiatalember.
Nem mondom azt, hogy ez álmaim filmje, de láttam már rosszabbat is, s egy kis újításnak, érdekességnek nem rossz.
Fura romantikus film, az biztos. De azt hiszem, hogy aki szereti a kicsit morbidabb, bizarabb filmeket, annak ez sem fog nagy problémát okozni.
Egynek jó volt, s zombi-szerelemről még úgysem láttam filmet....




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése