Mel Gibson szülinapjára

Ma 57 éves a méltán híres Mel Gibson.

Meglepődtem. Idősebbnek gondoltam.

A híres ausztrál színészről mostanában - sajnos - nem hallunk túl sok jót, hiszen az alkoholizmusa nem vet túl jó fényt rá, de vajon mi ekkora hírnévtől milyen emberré válnánk?! Könnyű őket pellengérre állítani, de azért ne ítéljük el őt nagyon.

A Mad Max filmek valamiért kimaradtak az életemből, úgyhogy nem tudok róla semmit írni.

Viszont megvan egy filmje, a Tim. Iszonyat nehezen kaptam meg. Érdekes történet. Csak az nézze meg, aki: 1. Mel Gibson fan, vagyis bármit megnéz Gibbi papától, 2. aki szereti az eléggé elvont filmeket, amikben nem az akció-jelenetek a dominánsak. De meg kell hagyni, már akkor szuperül játszott Gibson.

Aztán a Bounty-ra már alig emlékszem. Sir Anthony Hopkins-szal játszott ebben a kosztümös filmben. Azt tudom, hogy jó film volt, de már nem nagyon emlékszem a részletekre. 

Aztán jött az a film, amivel akár akart, akár nem, kiugrott a színészek közül és akkora sikert kapott, hogy még!

A Halálos fegyver Danny Glover-rel.

S hogy azóta sok mondat a filmből tökéletesen hétköznapi szállóige lett?! Igen.

Mert "öreg vagyok én már ehhez", ugye mindenki emlékszik erre?!

Szenzációsan jó történet - megint alakított Shane Black, izgalmas, fordulatos színészi játékok. Mi kell még?!

Ja, hogy a következő rész? Jött is, két év múlva.  S jött Joe Pesci újként a képbe, hogy ne legyen már túl egyszerű a film, túl egyszerű a fiúknak az élete.

Láthattuk Goldie Hawn-nal a Palimadár című filmben. Nekem olyan érzésem volt, mintha a Halálos fegyver egy alternatív filmjét látnám. Rohangászás, rosszfiú, akit megszeretünk, kergetnek a jók, vagy a rosszak, ki tudja... Szóval aranyos és pörgős film volt. Goldie pedig tündérien remekelt mellette.

Az Air America című filmről nem tudok szimplán beszélni.

Gibson egy olyan sráccal játszotta a főszerepet, aki akkor még nagyon rosszul volt, nagyon elmerült a kábítószerben. De ő - s emiatt nagyon fogom mindig szeretni - esélyt adott Robert Downey Jr.-nak, hogy szerepelhessen filmben, hogy kicsit összeszedje magát. Olyankor, amikor szinte senki sem adott már neki szerepet.

S igen jó filmet hoztak össze a srácok. Aki még nem látta a filmet, gyorsan nézze meg. Tanulságos, szép tájakon játszódó, vidám, ám mégis komoly történet.

Még abban az évben elkészítette Gibson a Hamlet egy érdekes verzióját. Nekem valamiért nem tetszett. Bár a Hamlet-et csak olvasni szeretem, úgyhogy bárki készítette volna el, akkor sem tetszik, de azért érdekes, hogy pont ezt a Shakespeare művet dolgozta fel.

1992-ben aztán újra töltötték a Halálos fegyvert, immár harmadszorra. Joe Pesci mellé René Russo-t is betették a filmbe, mint a laza rendőrcsajt, akibe belezuhan, vagyis inkább vica-versa Riggs felügyelő (Gibson). A poénok folytatódtak. 

1992-ben a Halhatatlan szerelem című filmben érdekes történet volt Jamie Lee Curtis-szel a társfőszereplőként. Régen láttam a filmet, meg is nézem valamikor, úgy emlékszem, jó volt.

Utána jött egy olyan film, amin ledöbbentem. Az Arc nélküli ember című filmet aki még nem látta, tessék megnézni mindenképpen. Egy nagyon komoly film egy kissrácról és egy férfiről, akiket félreértettek, s mégis barátságot kötnek. Gyönyörű történet volt.

A következő évben jött az egyik kedvenc filmem Gibson-tól. Maverick. Jodie Foster-rel és James Garner-rel akkora filmet hoztak össze, hogy még. A vadnyugat három hőse, akik akkora kamukon és hülyéskedéseken keresztül hozzák össze az évszázad pókerjátszmáját, hogy még!

Mindenki le fog döbbenni, aki valamennyire is ismeri Mel Gibson filmjeit, ugyanis a Rettenthetetlen az egyik legnagyobb filmje, mégsem láttam még. Úgyhogy annyit tudok csak róla, hogy félig kékre festette az arcát a filmben, hogy vérét adja a népéért, az országáért.

A Váltságdíj viszont nagyon tetszett. Szintén nagyon izgalmas krimi, ahol a gazdag házaspár kisfiát elrabolják és váltságdíjat követelnek érte. Csakhogy, ahogy ezekben a történetekben lenni szokott, a váltságdíj átadása és az elrabolt személy visszaadása nem is mindig olyan egyszerű. S ami leginkább szuper volt ebben a filmben, az az a csavar, hogy az apa kiteszi a pénzt az egyik tévétársaság stúdiójában és nem az elrablónak adja oda a rengeteg pénzt, hanem felajánlja annak az illetőnek, aki kézre keríti gyermeke elrablóját. Ugye, hogy nem egy szokványos történet?!

Aztán jött egy eléggé zizzent film, az Összeesküvés-elmélet. Julia Roberts-szel egész jó kis párost alakítottak és abból a filmből szórakoztattuk mindig E. barátnőmmel az osztálytársainkat, amikor egy részt idéztünk belőle. Ugye, E.?! Tudod, a "szennyezett a mennyezet" rész...
Izgalmas film, elgondolkodtató és fura is egyben.

A Halálos fegyver 4. jött ezután. Kicsit már sok volt, az a "jó, hogy megint látjuk őket, de már tényleg kiöregedtek ebből a szerepből" dolog. Azért megnéztük, jókat nevettünk, élveztünk újra Riggs és Murtaugh okosan kapálózó nyomozásait.

Jött az a film, ami - biztosan vannak jobb, bölcsebb, értelmesebb filmek is, nekem mégis a szívem csücske - számomra vitte a prímet. A Visszavágó.
Nem egyszerű film, nem túl szép film, de akkora szövegek és poénok vannak benne, ami miatt az egyik kedvenc filmem lett.
Maria Bello, Gregg Henry, Kris Kristoferson voltak a főszereplők még mellette.
Ja és Porter (nemcsak Gibson filmbeli neve, hanem), a kutya.

A Millió dolláros hotel című film bármennyire is néztem, nem fog nagyon tetszeni, E. barátnőm. Bár elrángattál a filmre, anno a moziba, emlékezz csak vissza, egyikünknek sem tetszett, csak Neked, de szerintem Te is csak Gibson miatt élvezted... Valld be!

S jött két olyan szuper film, amik miatt megbocsátottam Gibson-nak ezt az előző filmjét.
A hazafi című film, amiben nagyon-nagyon sok jó színésszel, nagyon komoly, szomorú történettel találkoztunk, de mégis érdemes megnézni.
Ha más nem, legalább Heath Ledger, Joely Richardson, Jason Isaacs, Chris Cooper, Adam Baldwin miatt meg kell nézni a filmet, bár a történet tényleg nagyon jó.


A másik jó kis film pedig a Mi kell a nőnek? Gibson rúzsozza magát és szőrtelenít és harisnyanadrágot húz magára, hogy megtudja, mit is akarnak a nők? Jókat lehetett a filmen nevetgélni, s Helen Hunt egyszerűen tündéri volt (bár máskor is az szokott lenni) a filmben.

A Katonák voltunk című filmjét nem láttam, ellenben a Jeleket nagyon sokszor láttam már.
Szuper film, izgalmas kitalációja, hogy mi lenne, ha megjelennének az idegenek, az "ufó"-k.

S tessék odanézni, Gibson mellett ki az a kislány?! Igen, ő Abigali Breslin. Mostanra már hány filmet láttunk tőle? S akkor még milyen pici kislány volt, aki a fura szokásaival mennyire az agyára ment a családjának a filmben.

Aztán megint együtt játszott a két fenegyerek, Mel Gibson és és Robert Doweny Jr.
Egy fura filmben, az Éneklő detektívben érdekes történetet láthatunk. Egy férfiről, aki súlyos betegségben szenved, kiderül, hogy csak ő tudja megmenteni magát. S a dokija - na ez volt Gibson - is csodálkozva nézi a férfi gyógyulását. Jó poén volt a film, s a két srác is hatalmasat alakított benne.

A sötétség határán című film nekem valamiért egy eléggé nyögvenyelős történet lett. Hogy Gibson megint dolgozni akar és mindent elvállal, vagy jó történetnek találta, sajna nem tudom. De nekem nem volt olyan a film, amire azt mondtam volna, hogy ezért érdemes filmet készíteni.

És a következő film, amit láttam, A hódkóros. Ha az emberekről azt mondják, hogy vagy jót, vagy semmit, akkor erről a filmről semmit. de semmit sem szeretnék mondani!
Amennyire jó és vidám filmnek reklámozták, harangozták be, annyira volt nekem ez a film egy depressziós ember még depressziósabb filmje. De persze lehet velem vitatkozni.

Mindenesetre örülnék neki, ha Mel Gibson ebben az évben (és a többiben is remélhetőleg jó sokáig) nem itallal koccintana, s kicsit megváltozna.
Ezúton kívánok nagyon kellemes születésnapot és azt, hogy legyen egészséges és vidám és boldog és találjon magának jó kis filmeket, amik visszahozzák még inkább a lelkének azon részét, amit mi megszerettünk!!!