Dennis Quaid ma 59 éves

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fantasztikus mosolyú srác, akit Dennis Quaid-nek hívtak.

Először egy olyan filmben láttam őt - jajj, de nagyon-nagyon régen -, amit talán ma már alig ismernek.

Pedig szuper kis film volt. 

Ez a film, a Vérbeli hajsza volt.

Martin Short és Meg Ryan voltak a vígjátékban a partnerei.

Már akkor tudtam, hogy ez a srác ezzel a mosollyal még a Holdra is el tudna adni ingatlant.

Aztán láttam tőle egy olyan filmet is, ami még inkább sci-fi volt, a javából. Az a Kedves ellenségem volt.

Fura, számomra tökéletesen a Star Trek világába beillő történet, csak épp Dennis volt a főszereplője.

Jajj, nagyon sok jó filmje volt.

A könnyed élet, 

A gyanúsított,

Holtan érkezett,

Gyertek el a mennyországba!,

Képeslapok a szakadékból.

Aztán jött megint egy olyan film, amit nagyon, de nagyon szeretek, pedig olyan kis semmitmondó történet és krimi, hogy még! Mégis!!!

A Két és fél kém. Kathleen Turner-rel  űzte a gonoszokat, akik nem voltak mások, mint az akkor még - szerintem - nem nagyon ismert színésznőnek számító Fiona Shaw, illetve Stanley Tucci (már akkor sem volt sok haja).

Aztán jöttek a többi filmek:

Hús és vér,

Wyatt Earp, 

Szóbeszéd.

S jött a következő nagy kedvencem, a Sárkányszív.

Ennek a filmnek az a külön érdekessége számomra, hogy a filmbeli főszereplő sárkánynak Draco-nak Sean Connery adta a hangját. A film pedig megható, tanulságos és szép volt.

Aztán Bűnös szándék,

Halálkanyar,

A megmentő

S jött a következő jó kis családi filmje, az Apád, anyád idejöjjön!

Na, Lindsay Lohan két szerepben... (vajon két fizetésért?!), s /Liam Neeson felesége volt haláláig/ a tündéri Natasha Richardson. Erik Kostner Két Lottiját amerikai módra megfilmesített történet kedves, huncut és bájos volt egyszerre. Lindsay pedig hol kis gonosz, hol túl jókislány és mégis aranyos. Na, ilyen történethez Dennis Quaid már csak hab lehetett a tortán.

Ezután jött az a szerethető, megható történet, amiben a híresebbnél híresebb színészekkel Dunát lehetett volna rekeszteni...

A Szeress, ha tudsz, csodálatos film volt. Sean Connery, Gena Rowlands, Angelina Jolie, Gillian Anderson, Madeleine Stowe, Ryan Phillipe és Anthony Edwards voltak a főfőszereplők Dennis Quaid-en kívül.

Jött egy amerikai focis film, a Minden héten háború.

S ha valaki megkérdezi, Dennis Quaid-ről meliyk film jut először az eszembe, akkor két film van számomra.

Az egyik az a Frequency. Jim Caviezel számomra ebben a filmben debütált. De a két pasit is épphogy nem szárnyalta túl a film története, ami egyszerre volt krimi és sci-fi. És valami szuper film kerekedett ebből. S jól megmozgatta a fantáziánkat az "időutazás", vagyis időbeli síkok tolódásai.

A Traffic, Távol a mennyországtól, Jéghideg otthon után jött a másik film, ami eszembe jut Róla. 

A Holnapután.

Hogy én azt a filmet hogy szeretem!!!! Nem is tudom, hányszor láttam már!!!

Ez az a film, amit nemcsak szeretek, de valahol sajnos jövendölésként is elfogadok. Mert ez vár ránk nagyjából, ha nagyon gyorsan nem tudunk zöld ágra vergődni magunkkal, a természettel és az önpusztító életmódunkkal.

Ezután jött egy érdekes film.

A Jó társaság.

Elgondolkodtató történet volt ez, ahol a mai világ munkahelyi problémáival találjuk szembe magunkat.

A Főnix útja érdekes újrafeldolgozása volt a történetnek, jó kis szereplőgárdával.

Meglepődtem, amikor kiderült, hogy Jared Padaleczki is szerepelt a filmben, még a Supernatural előtti időszakából.

Nem rossz film, jó sok homokkal és meleggel...

Az Enyém, tiéd, mienk című filmtől úgy lefáradtam, mintha minden gyerekkel a filmben együtt kellett volna legyek. Az ilyen filmeknél jut eszembe, hogy milyen jó érzés nem nagy családban élni. Egyfolytában zsibongás és hangzavar lenne. Ennek ellenére René Russo és Dennis jól megoldották a feladatot.

Aztán jött az American Dreamz, amit igazából nem nagyon csíptem filmet... Nekem tényleg túl amerikai álom-szerű volt, bár tény - gondolom ez volt a célja - eléggé kifigurázta az ottani helyzeteket.

A Zseni az apám című film igazán megindító volt, fontos mondanivalóval, jó szereplőkkel.

A Nyolc tanú nagyon érdekesen oldott meg egy gyilkossági helyzetet, a nyolc tanú nézőpontjából nézhettük végig egyenként a filmet, néha már kicsit úgy éreztem, hogy kezdem unni, hiszen ugyanazt a történetet más perspektívából mutatta meg, mégis, rájöttem, mindig valamit adott hozzá a történethez, s így a végére egy tökéletes kerek gyilkosságot és annak körülményeit, illetve felderítését kaphattuk meg a filmtől.

Ja, s nem mindennapi színészekkel nézhettük mindezt a politikai krimi-féleséget.

A Légióban és a G. I. Joe -ban pedig ott volt, látszott, mégis valahogy úgy éreztem, valamiért kiesett Hollywood kegyeiből.

Örülnék, ha megint lenne valami nagyszabású filmje. Ugyanis nagyon jó színész, annak ellenére, hogy régen csak azért a Nr. 1-es mosolyáért vettem észre.

Dennis-nek ezúton kívánok nagyon sok boldog születésnapot még ezutánra és egészséget, illetve olyan filmeket, amikben megmutathatja, hogy igenis, ő még ott van az "A" listás színészek között!

Happy Birthday, Mr. Quaid!!!