Az utóbbi két hétben nem tudtam szinte semmit sem írni szülinaposokról, filmekről. Aki ismeri a pénzügy világát, tudja miért nem lehet félév után lazítani.
De nem is akarok többet erre szót fordítani.
Ma egy olyan srácnak van szülinapja, akivel kapcsolatban mindig kettős érzéseim voltak. Egyik filmben szerettem, másikban nem. Mégis akárhányszor meghallottam, hogy szerepel egy filmben, azonnal ráugrottam a történetre...
Ő Jonathan Rhys Meyers.
Furcsa, ugyanis az első film, amit láttam vele, az egy olyan pirinyó és semmitmondó volt az ő részéről, hogy épphogy felfigyeltem rá. Persze, Tom Cruise mellett nem nagyon lehet mást meglátni.
Ez a film a Mission: Impossible III. volt.
Volt egy aranyos film is, amiben ugyan csak egy edzőt játszott, mégis kedves film volt és egyszer-kétszer megnézendő. Ez a Csavard be, mint Backem című film.
Érdekes történettel, színészekkel.
Aztán egyszer egy kedves régi ismerősöm figyelmembe ajánlotta a The Tudors című sorozatot.
S ledöbbenve láttam, hogy az a kis MIF-es kölyök ül az angol trónon, aki alig látszott ki a földből még nem is olyan régen...
VIII. Henriket olyan szenzációsan játszotta el Jonathan, hogy komolyan ledöbbentem.
Aki nem látta a sorozatot, annak feltétlen ajánlom, ha másért nem, a történelmi hitelességéért, azokért a dolgokért, amik akkor történhettek, s úgy, ahogy a sorozat mutatja.
Nagyon sok szuper színésszel is találkozhattunk még abban a sorozatban, úgyhogy tényleg érdemes megnézni.
Ott van rögtön Sam Neil, aki elsöprő erejű a sorozatban, Wolsey bíborost játszotta. Vagy Jeremy Northam, aki Thomas More-t játszotta, de azt hiszem, nem árulok zsákbamacskát, ha a kedvencemet, Charles Brandon-t emelném ki utolsónak és fontosnak, akit nem más, mint Henry Cavill játszott. (Persze akkor még nem tudtuk, hogy ő Superman!)
A több díjat is elnyert sorozat tényleg nagyon nagyszabású, csodás környezetben, kiváló kosztümökkel és színészekkel tette izgalmasabbá az életet.
Másik nagy kedvencem Jonathan-tól a Párizsból szeretettel című film.
Igazából teljesen véletlenül találtam meg ezt a gyöngyszemet.
Hogy miért mondom annak? Mert ahányszor megnézem, mindig valamiért vigyorgok a filmen, bár nagyon is kemény krimi.
De John Travolta mellett olyan vicces az élet...
Főleg, ha egy hülye kék vázát kell cipeljél mindenfelé, miközben a társad teljesen agyalágyultnak és vészesen gyilkolás-függőnek tűnik...
Mégis... Az a váza...!
Szóval jó kis film ez ám!
Az az igazán nekem való, poénos krimi, amiben vannak csavarok és két pisztolylövés között pár vicc is.
S kérem szépen, ha valaki azt hiszi, hogy Jonathan Rhys Meyer hátradől, miután olyan szuperül eljátszotta VIII. Henrik-et, az nagyon rosszul ismeri a 38 éves színészt.
Ugyanis nagyon nagy elvárásokkal és szeretettel várom már az augusztus 22-én Magyarországon bemutatásra kerülő A végzet ereklyéi: Csontváros című filmet a mozikban, illetve októberben debütál Drakula újrafeldolgozása, amelyben szintén főszerepet játszik.
Na, de ne rohanjunk előre.
A végzet ereklyéi: Csontváros.
Sok mindent nem tudok még a filmről.
A könyvet kiolvastam, majd kiderül, hogy a történetet mennyire fogjuk visszakapni a filmből.
Kíváncsian várom már.
Majd - remélem pozitívan - írhatok blogot erről a filmről.
Másik történet.
Dracula.
Már annyi bőrt lehúztak szegény erdélyi fejedelemről, hogy Jonathan fel kell kösse az alsóneműjét, hogy igazán elbolondítson minket vele.
Kíváncsian várom októbert, hogy megtudjuk, milyen lett a sorozat, aminek elég nagy részét itt, magyar földön készítettek.
Igen, E. barátnőm, sok filmet készítenek mostanában itt nálunk, Magyarországon.
Legalább ők jól érezzék magukat itt, ha már mi nem tudunk...
Úgyhogy azt hiszem, igazán sok jó filmmel, történettel lettünk gazdagabbak emiatt a fiatalember miatt.
Szeretettel várjuk a következő filmjeit is...
S ezúton kívánok Jonathan-nak nagyon boldog születésnapot és jó egészséget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése