Szóval Stephen King és Dean R. Koontz ugyanúgy megtalálhatók a polcomon, mint Paul Doherty, aki azokat az egyiptomról szóló krimiket írta, amiért én annyira odavagyok.
Nos, Dean R. Koontz több könyvét is olvastam, így nem volt ismeretlen az a név, hogy Odd Thomas.
Amikor viszont megláttam az iMDb-n, hogy létezik ez a név, s pont Anton Yelchin neve alatti felsorolásban akadt meg rajta a szemem, felcsillantam.
Sikeresen megszereztem a filmet, s amikor a film előtt kiderült, hogy Stephen Sommers rendezte, tudtam, nem nyúlhatok mellé.
Sommers persze, hogy jó választás, hiszen a Múmiákat, a G.I.Joe-t, a Van Helsing-et is ő készítette.
Úgyhogy felvérteztem magam, s megnéztem a filmet.
Ledöbbentően jó volt és visszaadta azt az izgalmat, borzongást is, amit Koontz könyveiből megkaptam.
Anthon pedig zseniálisan szerepelt a filmben.
A képek, a rémek szuperek voltak.
Aki nem ismerné...
Odd Thomas egy olyan hátrányos helyzetű srác, akinek az édesanyját elmegyógyintézetbe zárták, édesapjáról igazából fogalmam sincs, hogy hova tűnt, úgyhogy csak a szobájában lévő életnagyságú Elvis Presley papírbábúval beszélget.
Van egy kedvese, a szupercsaj, aki minden hülye dolgát Odd-nak ismeri, és meg is érti valahol.
Odd ugyanis látja a halottakat, s még olyan más lényeket is, akiket (vagy inkább amiket) bodagoknak hív.
Nos, ez a halottak látása segíti is Odd életét és meg is nehezíti. Tud segíteni a rendőrségnek (Willem Dafoe), de közben a sok zizzentségétől millió és egy problémája van.
Ez a film is csak azt az érzésemet erősíti, hogy nem akarom megtudni a jövőmet...
A filmet különben egy sima gyilkosság-sorozatnak is be tudnánk sorolni, ha ezek a bodakok, vagy mik nincsenek benne... De ettől csak még izgalmasabb, rémisztőbb tud lenni a film.
Kicsit olyan érzésem volt, hogy kéne hívni a Winchester fivéreket, hogy segítsenek Odd Thomas-nak, de mire ez az eszembe jutott, addigra már ő is megoldotta a dolgot.
A Frászkarikában is szuper volt, de ez az Odd még inkább az ő filmje lett.
igazából amikor olvastam a könyvet, tényleg valami ilyesmi "kaliberű" srácot képzeltem Odd-nak.
Szóval aki kicsit is szereti Stephen King vagy Dean R. Koontz könyveit, annak feltétlen ajánlom a filmet.
Sommers persze, hogy jó választás, hiszen a Múmiákat, a G.I.Joe-t, a Van Helsing-et is ő készítette.
Úgyhogy felvérteztem magam, s megnéztem a filmet.
Anthon pedig zseniálisan szerepelt a filmben.
A képek, a rémek szuperek voltak.
Aki nem ismerné...
Odd Thomas egy olyan hátrányos helyzetű srác, akinek az édesanyját elmegyógyintézetbe zárták, édesapjáról igazából fogalmam sincs, hogy hova tűnt, úgyhogy csak a szobájában lévő életnagyságú Elvis Presley papírbábúval beszélget.
Van egy kedvese, a szupercsaj, aki minden hülye dolgát Odd-nak ismeri, és meg is érti valahol.
Odd ugyanis látja a halottakat, s még olyan más lényeket is, akiket (vagy inkább amiket) bodagoknak hív.
Nos, ez a halottak látása segíti is Odd életét és meg is nehezíti. Tud segíteni a rendőrségnek (Willem Dafoe), de közben a sok zizzentségétől millió és egy problémája van.Ez a film is csak azt az érzésemet erősíti, hogy nem akarom megtudni a jövőmet...
A filmet különben egy sima gyilkosság-sorozatnak is be tudnánk sorolni, ha ezek a bodakok, vagy mik nincsenek benne... De ettől csak még izgalmasabb, rémisztőbb tud lenni a film.
Kicsit olyan érzésem volt, hogy kéne hívni a Winchester fivéreket, hogy segítsenek Odd Thomas-nak, de mire ez az eszembe jutott, addigra már ő is megoldotta a dolgot.
A Frászkarikában is szuper volt, de ez az Odd még inkább az ő filmje lett.
igazából amikor olvastam a könyvet, tényleg valami ilyesmi "kaliberű" srácot képzeltem Odd-nak.
Szóval aki kicsit is szereti Stephen King vagy Dean R. Koontz könyveit, annak feltétlen ajánlom a filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése