Az Úriember nélküli Hadviselés Minisztériuma - szerű film

Aki ismer, tudja, hogy Guy Ritchie rendező nagy kedvencem. Általában szó nélkül leülök bármilyen film elé, ami az ő nevével fémjelzett. Nos, most is így lett volna, ha nem látok előzetes fényképeket a filmről. Így annyira vártam, hogy megnézhessem a filmet, mint a karácsonyt. Ja, nem. Jobban!

Ugyanis egymás után láttam/olvastam olyan neveket, hogy szerepelni fognak a filmben, amik szívemnek nagyon kedvesek.

Számomra ez volt az a film, mint anno (talán az első résznél még érdekes volt, most már csak öreg-papikák-marháskodása) az Expendables. 

Guy volt a fantasztikus torta tésztája, amelynél minden tortalap egy-egy új finomságot rejtett számomra:
Henry Cavill (ugye, őt nem kell bemutatni? Vaják, Superman),
Alan Ritchson (Reacher),
Alex Pettyfer (babaként szinte a 001 - Az első bevetés volt, amit láttam Vele),
Hero Fiennes Tiffin (Azután filmek),
Cary Elwes (csilliárd évvel ezelőtt A herceg menyasszonyában láttam),
Til Schweigel (A futár), 

és a többiek...

Az igaz-szerű történet érdekes és kissé érzékeny témát feszegetett. A cím tökéletesen mutatja, miről volt szó. A II. világháborúban a "minden megengedett a háború befejezéséhez" lehetett gondolom az utolsó gondolata az angol politikának, azonban azt, hogy kapituláljanak a németeknek, mégsem akarták meglépni. Ehhez kitaláltak egy Postamester Hadművelet, melynek vezetőjeként megismerjük Gus March-Phillips-et, aki a barátai segítségével egy olyan küldetést teljesítettek, amely nem jóváhagyott, nem hivatalos és nem engedélyezett küldetés lesz. 

Ami tény, hogy volt egy Gus March-Phillips névre hallgató katona, aki - talán - ihletője volt Ian Fleming James Bondjának. Az is igaz, hogy elég bevállalós katona volt. Hogy ez a történet viszont mennyire hiteles?! Háááát, inkább engedjük csak el magunkat, dőljünk hátra és élvezzük a filmet. Viszont. Visszatérve a bekezdés elején lévő Fleming-szálra... Aki nem érzi ennek a dolognak a pikantériáját, annak nincs olyan összeesküvés-elmélet fantáziája, mint nekem. Ugyanis sokan Henry Cavill-t szerettük volna Mr. Bond szerepében látni, ebben a filmben pedig találkozunk Ian Fleminggel, ahogy Gus elcseni az öngyújtóját, illetve az ő csapata hozza össze azt a bevetést, amit Fleming talált ki igazából. Tehát naaaagyon átvitt értelemben Henry csak eljátszotta egy picit másképp James Bond szerepét.

Egyébiránt viszont, aki Henry Cavill-nek nem teljesen elkötelezett rajongója, annak nem ajánlom a filmet. Ugyanis itt egy olyan arcát látjuk, ami picit hasonlít a Mission: Impossible Utóhatás c. filmbeli szerepéhez. Kemény, néha durvulásig is az volt. A vér ebben a filmben is literszámra folyik, s aki egy kicsit is szimpatizált a nácikkal, az erre a filmre naaagyon tüzet fog fújni... De hagyjuk az efféle komolyságot másokra...

Amúgy az, ahogy ez a rengeteg szuper színész megosztotta a filmbeli egyensúlyt, azt talán csak a Bosszúállók filmben láttam ennyire finoman kiadagolva. Mindenkinek megvolt a maga stílusa, szerepe, sok színész teljesen más jellemmel volt felruházva, mint eddigi szerepeiben, de ez csak még színesebbé tette a történetet... 

Szóval nagyon tetszett a film hangulata. Jó, jó, jó! Guy Ritchie minden mozdulata a filmjeiben tetszik. A film felépítése, hangulata, ritmusa... Szóval én elfogult vagyok. De azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel. 

"- Azért választottuk March-Phillipet, mert ő fittyet hány a parancsra.
- Hátha jó lóra tettünk!"

Atlas, avagy szerintem akkor is klassz színész JLo

Amikor 14 évesen először találkoztam a számítógéppel (Commodre 64 volt még csak és ahhoz, hogy mappákat, jegyzeteket tudjak készíteni, a DOS-ban külön kódsorokat kellett írni...), ami egyből megbabonázott. 

Akkor még eszünkben sem volt, hogy úgy igaziból az AI-re (mesterséges intelligenciájú számítógépekre) gondoljunk... A filmekben levő ilyen történetek megmosolyogtattak és áhitattal töltöttek el. De elhinni, hogy ez igazi lehet, egészen biztosan nem hittük.

A Knight Rider KITT-je és Michael Knight órája, amely összekötötte őket, csak egy csodás mese volt (most meg idegbajt kapok, ha az órám nem jelzi a telefonomon levő friss adatokat).

Szóval nagyot ugrottunk pár évtized alatt. 

Láttam sok filmet, amiben a mesterséges intelligencia jelen van, persze. Nem fontossági, elkészítési sorrendben felsorolok párat, s rögtön rájövünk, hogy mi már naaaaaaaaaagyon sok ilyen filmet elfogyasztottunk az évek során.

Ott van az Én, a robot (2004), extra kedvencem, vagy a Lopakodó (2005) - nem a Swarzenegger történet! - ó, azok a csodás repülős jelenetek, de a Terminátor sorozat is ide illik, vagy az A.I., mesterséges értelem (2001) című kis könnyed történetnek induló "hátamon-feláll-a-szőr' film piszok sok mondanivalóval, vagy a másik - számomra - nehezen feledhető: A kétszáz éves ember (1999), amin jól szétbőgtem anno a szemem, illetve a Her (2013), ami nekem inkább már kicsit nehezebben emészthető művészi film volt - persze zseniális azért - és az Ex Machina (2014), na attól meg a hideg kirázott, bevallom. Aztán szintén mindkét Szárnyas fejvadász ezzel foglalkozott, valamint a rövid - sajna gyorsan elkaszált sorozat - az Intelligence (2014), s hogy a nagy szerelmem se maradjon ki, ami azért már jóóóval messzebb mutat, a MATRIX trilógia.

Hogy ez hogy jutott eszembe? A sokak által leszólt - általam boldogan üdvözölt - film az apropója ennek a kis visszaemlékezésnek. Az Atlas.

Lehet utálni Jennifer Lopezt, illetve lehet szeretni is - úgy az dalait, mind a filmjeit. Én inkább szeretem. /Egyik nagy kedvencem, a szerethetően bohókás Ilyen a formám (2010). De az Angyali szemek (2001) című film is mindig megdobogtatja a szívemet./ Most pedig ezzel az Atlas című filmmel is elkapott. Oké, rendben. Vannak jobb filmjei. De az, amit képviselt ez a film, az számomra naaaagy kedvenc. A számítógép és az ember kapcsolódása egymáshoz.

De maradjunk a filmnél.

Nekem picit olyan érzés volt, mintha KITT-et egybegyúrták volna egy jaegerrel a Pacific Rim c. filmből. S ezzel oda is érünk ahhoz a részhez, hogy a film "aránylag" kis költségvetésű lehetett, ugyanis a történet nagy része egy emberhez hasonló kinézetű, óriásrobot belsejében játszódik JLo-val, akarom mondani Atlas Shepherd-del. A - számomra - jaeger-nek hívott óriáslényt pedig - kinek másnak, mint - Smith-nek hívják (Gregory James Cohen). (Pontosan. Szabó. Cseppet személytelen. Ugyanis azzal kezdődik a film, hogy egy mesterséges intelligencia, Harlan (Simu Liu) majd a fél Földet letarolja, majd új bolygó után néz (hogy miért nem tette földdel egyenlővé a Földet, ki tudja, de ez a mi nagy szerencsénk.. hehehe..). S Atlas a sebeit nyalogatva éli lassan idősödő, őszülő hajú (lenne, ha nem festené) életét. Mígnem elkapnak egy Harlan készítette szintén mesterséges embert, Casca-t (Abraham Poppoola - enyhén szólva a frászt kaptam a röpke 196 cm magas pasitól), akit Atlas hathatós segítségével kikérdeznek és megtudják, hova száműzte magát Harlan.

Elindul egy hatalmas csapat katona, természetesen az amerikaiak minden önbizalmával, s hiába próbálja Atlas felkészíteni az embereket a lehetetlenre, nagyjából mindenki "nevet' rajta. S amikor odaérnek a Harlan lakta bolygóhoz, nem tárt karokkal várják az embereket... Mire ketttőt pislogunk, Atlas már nagyjából egyedül marad egy - nagyjából erőszakkal a robotba kényszerítve, amitől kézzel-lábbal hadakozik... S rájön, hogyha túl akarja élni a dolgot, nemhogy Harlant levadászni, csak életben maradni, akkor kénytelen minden ellenérzését félretenni a túlélés érdekében és összefogni a géppel. 

Kettejük csatározása, a humor, a harc vajon bajtársiassá teszi őket, összecsiszolódnak, vagy végleg elbuknak? 

Nem hiszem, hogy lottót kell vásárolni azért, hogy megtudjuk, mi lesz a vége a történetnek, de akkor is... 

A történet most, hogy "betört" a mesterséges intelligencia az életünkbe, eléggé időszerűvé lett - az összes ilyen filmmel egyetemben. S mint egy jó film, úgy a pro és a kontra véleményt is megkapjuk ebben a témában: jó nekünk az MI, vagy sem. S ha engem kérdeztek, bármennyire is szeretem a technikát, az ilyen filmeket, nekem inkább Terminator-keltette érzésem van. S kevés az olyan "személy", mint itt Smith, vagy az Én, a robotból Sonny. De lehet velem vitatkozni... 

A film mindenesetre szuper lett - szerintem.

Nekem mindenesetre lett egy új idézetem: Gondolkodj halkabban!