A kijelölt túlélő

Észrevette már valaki, hogy vannak olyan színészek, akiket nem látunk szinte soha romantikus filmben, vagy vígjátékban?!

Ellenben nagyon sok kém- vagy épp politikai filmben ott vannak, főszerepeket kapnak.

Mint mondjuk egy ideig Bruce Willis csak világmegmentő filmekben szerepelt. 

/Hogy is volt az a vicc a Titanic-os filmmel? 

- Miért nem Bruce Willis játszotta a főszerepet a Titanic-ban? 

- Mert akkor megmentette volna a hajó összes utasát./

Nos, visszatérve az eredeti gondolatmenetemre...

Szóval vannak olyan színészek, akiket előszeretettel látok komolyabb filmekben.

Ilyen például Kiefer Sutherland, akinek több filmje és sorozata is a kedvenceim közé tartozik: Egy becsületbeli ügy, A testőr s a kedvencem, a 24 c. sorozat.

S most beleszaladtam egy újabb sorozatba, A kijelölt túlélő-be.

Kiefer Sutherland profin alakítja a kémet, a csúcsügynököt, bármilyen hárombetűsről is legyen szó (FBI, CIA), de ebben az új sorozatban speciel pont az elnököt alakította. 

Eljutott arra a szintre, hogy most már elnök lehessen? Vicces dolog. De szuper benne.

A történet érdekes, mi magyarok nem is ismernénk azt a fogalmat, amit a sorozat címe takar.

Designated Survivor. Vagyis szó szerint, a kijelölt túlélő.

Ami azt jelenti, hogy amikor az amerikai elnök és a teljes Kabinet valahol együtt vesz részt valamilyen rendezvényen (például a Kapitóliumban az évértékelő beszéden), egy tag nem vesz részt ezen, hogy ha valamilyen támadás érné az egész Kabinetet, legyen valaki, aki "túléli" őket. Vagyis ilyenkor elviszik egy olyan helyre, amit elnöki szinten védenek, senki sem tudja, s amíg nincs vége a dolognak, nem is mehet el onnan.

Ebben a történetben az Elnök épp - ahogy fent is írtam - az évértékelő beszédét mondja, s azt a miniszterét hagyja hátra "kijelölt túlélőnek", akit a legkevésbé akar ott látni maga mellett, s ekkor megtörténik a baj. Az egész Kapitólium felrobban. Senki nem éli túl (gondoljuk ezt egészen a harmadik részig, de nem lövöm le a poénokat teljesen), s így a Kijelölt túlélőt órákon belül fel is esketik elnökké. Az Amerikai Egyesült Államok Elnökévé, aki azt sem tudja hirtelen, mihez kapjon s míg nem tudja, hogy kiben bízhat, kiben nem, nemcsak belülről, de kívülről is támadják. 

Ki ölte meg az előző elnököt, s miért nem érezzük biztonságban még mindig magunkat?!

Ki legyen a titkára, ki mond igazat, ki mond hülyeséget, hogyan bánjon el azzal a Kormányzóval, aki szinte tűzzel-vassal üldözi a nem eredeti amerikaiakat? 

Ezer és egy kérdés, ami azonnali intézkedéseket kíván, azonnali válaszokat követel. 

S ha a politikai problémák nem lennének elegek, még a családjában is gondok vannak.

Mr. Sutherland csodálatosan oldja meg a feladatot. Eddig is csodáltam a srácot... Bocsánat a srácozásért... 52 éves színészről beszélek. Mégis srácozom. Amíg az édesapja is olyan sármos és fantasztikus színész a mai napig is, addig nem tudom a fiát le"bácsizni".

Ja, s ahogy elkezdtem a blogbejegyzésem elején, hogy vannak olyan színészek, akiket nem tudom elképzelni vígjátékban, úgy a sorozat egy másik tartópillér-színészét is ilyennek tartom, pedig ő nőci. Maggie Q. Nagyon szeretem őt is.

A Nikita óta ő számomra a női izom/agy egyben. A Stalker-ben pedig aztán még inkább megszerettem. Az már csak hab volt a tortán, hogy abban a sorozatban ismerkedett meg egy másik kedvenc színészemmel (s voltak együtt több, mint 4 évig), akit már kicsit több romantikus filmben láttam, mint az előző két színészt, de mégis... Dylan McDermot.

Na, szóval Maggie Q ebben a sorozatban is hasít. Keresi a kérdésekre a választ, ha kell, széllel (racionális gondolkodással) ellentétesen.

Még csak az első évad közepénél tartok, de tudom, hogy jó lesz a sorozat. S ha nem lesz valami ökör vége a történetnek (amit három évadon keresztül élvezhetünk), akkor az egyik kedvenc sorozatom lesz - újabb. 

Szóval akit érdekelnek a politikai történetek, s bele szeretné élni magát egy elnök mindennapjaiba (mert piszkosul ott érezzük magunkat Tom Kirkman mellett), az feltétlenül nézze meg a sorozatot.

Izgalmas történet, sok fordulattal, kiváló színészekkel, alakításokkal és jó szerepekkel.