Rest in Peace, Anton

Mély fájdalom tölt el.

Egy szívemnek nagyon kis kedves srác ment el az élők sorából ma.

Ahhoz képest, hogy alig élt még, elég sok filmben láttam.

Szerettem őt, sokat vártam Tőle.

Anton Yelcin.

Igen, egy szentpétervári születésű, zsidó családban felnőtt srác, aki meghódította a világot.

És nem a szülei műkorcsolyázó karrierét folytatta, hanem már tíz évesen tudta, hogy színész lesz.

Amit anno megtudtam Róla, egy kiegyensúlyozott, korához képest nagyon jó színész volt.

Akárhány filmről tudok, mindig volt egy kedves mosolya valahogy kikacsintva a filmből. Majd minden filmben, amit láttam Vele/Tőle, mindig valami huncut, s mégis bölcs kölyök volt. Nem féltettem, hogy olyan lesz, mint Mac Culcin, hogy a sztárság bekebelezi őt. 

Együtt játszott akkora színészekkel, mint - mert a legjobbal kell kezdenem - Robert Downey Jr.-ral a Charlie Bartlett-ben, vagy épp Mel Gibson-nal a Hódkórosban, de amiből nagyon-nagyon fog hiányozni nekem, az a Star Trek filmek lesznek. 

Hiszen ő volt Pavel Andreievich Chakov. Aki az édes orosz kiejtésével mosolyra késztetett mindenkit.

Ahogy futott a folyosón, hogy megmentse a munkatársait, akik majd kétszer annyi idősek voltak, mint ő.

Önző dolog, de úgy tudom, hogy az új filmben, amit még nem mutattak be, az már készen van, úgyhogy abban még ő lesz...

Játszott még a Gyilkos elmék sorozatban is egyszer, meg sok más sorozatban is volt egy-egy szerepe, de ott volt még az Atlantisz gyermekeiben és a Terminátor - Megváltás-ban is. S ott Christian Bale-lel játszott együtt!!!! és Sam Worthington-nal. Szóval nagy színészekkel, na!

A Frászkarikában, amiben kinevettem hangosan, pedig Colin Farell játszotta inkább viccesen a vámpírt és a másik hatalmas film, amiben borzongtam és mégis oda voltam a filmért meg vissza, az az Odd Thomas. Mégis, aki Dean R. Koontz könyvét életre kelti nekem - és tényleg valaki hasonló srácot képzeltem el a könyv olvasásakor -, az csak csúcs lehet.

Nagyon jó volt a film, sőt szuper! 

Élveztem, hogy életre keltek azok a szereplők akikről olvastam. Persze, más könyveket is megfilmesítettek már, de akkor is... Egy ilyen könyvet azért nem nagyon szoktak. Talán a Stephen King-eket.

Mi a fenének volt ott a postafiók, ahol volt?!

Miért kellett?! 

Bár ugyanezt a kérdést feltettem anno Paul Walker halálakor is... (ott nem egy hülye postafiók volt)

De az vigasztal, hogy láthatom még sokszor, ahogy megmenti Kirk kapitány életét és öntudatosan megválaszolja a Doki kérdését, hogy hány éves: Tizenhét!

(A filmben 17 volt, akkor, ott. Az életben 27 évesen ment el. Milyen fiatalon!!!)

Nyugodj békében Anton! Nagyon fogsz hiányozni!